Mindkét vármegye az államalapítás korában szerveződött, Abaújnak Kassa, Zemplénnek Sátoraljaújhely volt a székhelye. A trianoni békeszerződés mindkét megye nagyobb részét elszakította. 1938-ban a I. Bécsi döntéssel (Felvidék visszacsatolása) újból kiegészültek a csonka megyék, de teljes területüket nem kapták vissza. 1945-ben visszaállt az 1938 előtti állapot, s 1950. január 1-jétől megtörtént az önálló megyék összekapcsolása Borsod-Abaúj-Zemplén néven, s ekkor csatolták az megyéhez a korábban a történelmi Szabolcs vármegyéhez tartozó Taktaköz területét is, az ott lévő községekkel együtt.

A hasonló történelmi adottságok mellett erősíti a térség összetartozását a 70 települési önkormányzatot összefogó Zempléni Településszövetség.

Ez a 27 db - zárt borvidéket alkotó - település: Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu teljes kül- és belterülete történeti tájként kulturális örökségvédelem alá is esik.

Természetvédelmi szempontból a terület magja a Zempléni Tájvédelmi Körzet, amelynek kezelője korábban a Bükki Nemzeti Parki Igazgatóság volt, jelenleg pedig az Aggteleki Nemzeti Parki Igazgatóság. Voltak, vannak elképzelések egy önálló Zempléni Nemzeti Park létrehozására, ez azonban eddig nem valósult meg.