Magyar 
Deutsch (Deutschland) 
English (United Kingdom) A Szent János-rendű keresztes lovagok voltak az elsők, akik felfedezték Szerencs bugyogó forrásainak jótékony hatását, és azt felhasználva gyógyítottak ispotályukban. Rákóczi Zsigmond, a vár újjáépítője, prédikátora szerint azért is választotta lakhelyül Szerencset, mert gyakran vette igénybe e gyógyvizet köszvénye gyógyítására.
II. Rákóczi Ferenc is hasonló egészségügyi problémák miatt látogatta előszeretettel Karlsbad mellett a vidéki, így a birtokán fekvő szerencsi fürdő kén-, jód- és vastartalmú vizét. A XIX. században külön kultusza lett a fürdőbe, gyógyfürdőbe járásnak, sorra épültek az ország közfürdői. Szerencs melegvizes fürdője nagyon kezdetleges körülmények között működött az 1890-es évek elején, ezért 1899-ben úgy döntöttek, hogy az óvoda és az állami iskola építéséből fennmaradó összegből egy komolyabb fürdőt építtethetnek.
A következő év tavaszára Jankovszki János építész ingyen megtervezte a fürdőt gőzfürdővel, tükörfürdővel, 4 fülkét 2-2 márványkáddal, öltözőfülkékkel és nyári uszodával. Az ügy egészen 1908-ig vajúdott, amikor a földművelésügyi minisztérium szakközegeivel ingyen tervet és költségvetést bocsátott a város rendelkezésére.
Kisebb-nagyobb viszontagságok után végre 1910 nyarára elkészült a régen áhított községi fürdő szecessziós épülete, melyet használatra átadtak a nagyközönségnek, egyelőre uszoda nélkül. A cölöpökre alapozott fürdő épületének belső udvarán az 1920-as években, Dávidházy Imre okleveles mérnök tervei alapján megépült a strand.
A fürdő népszerűségét fokozta az a tény, mely szerint hivatalosan nem volt gyógyfürdőnek deklarálva, de tapasztalat, szájhagyomány alapján mindinkább elterjedt kénes hévvizének áldásos hatása. Igen sok ember nyerte vissza általa egészségét, akiket még a világhírű pöstyényi fürdő sem volt képes meggyógyítani.
Az ötvenes években a fürdőt havonta mintegy 50-60 beutalt beteg kereste fel.
Mindezek ellenére a vízvezeték kiépülése, a lakások fürdőszobával való ellátásának elterjedése révén a szerencsi fürdő a hatvanas évektől kezdve egyre veszített jelentőségéből, végül a leromló, pusztuló épületet a '70-es években bezárták.
A város közepén álló, történelmi éveket megélt fürdő épületének megmentése, felújítása, hasznosítása épp időben, az utolsó órákban kezdődött meg. 2007-ben megújult és környezetében is megszépült a szerencsi községi fürdő.
Az európai uniós és hazai pályázati támogatással megvalósuló nagyszabású beruházás 2006 tavaszán elkezdett munkálataival 2007 őszére végzett a kivitelező. A régi pompájában díszelgő, 110 éves épület fürdő és wellnessházként szolgálja a város lakosságát és a településre érkező turistákat.
II. Rákóczi Ferenc is hasonló egészségügyi problémák miatt látogatta előszeretettel Karlsbad mellett a vidéki, így a birtokán fekvő szerencsi fürdő kén-, jód- és vastartalmú vizét. A XIX. században külön kultusza lett a fürdőbe, gyógyfürdőbe járásnak, sorra épültek az ország közfürdői. Szerencs melegvizes fürdője nagyon kezdetleges körülmények között működött az 1890-es évek elején, ezért 1899-ben úgy döntöttek, hogy az óvoda és az állami iskola építéséből fennmaradó összegből egy komolyabb fürdőt építtethetnek.
A következő év tavaszára Jankovszki János építész ingyen megtervezte a fürdőt gőzfürdővel, tükörfürdővel, 4 fülkét 2-2 márványkáddal, öltözőfülkékkel és nyári uszodával. Az ügy egészen 1908-ig vajúdott, amikor a földművelésügyi minisztérium szakközegeivel ingyen tervet és költségvetést bocsátott a város rendelkezésére.
Kisebb-nagyobb viszontagságok után végre 1910 nyarára elkészült a régen áhított községi fürdő szecessziós épülete, melyet használatra átadtak a nagyközönségnek, egyelőre uszoda nélkül. A cölöpökre alapozott fürdő épületének belső udvarán az 1920-as években, Dávidházy Imre okleveles mérnök tervei alapján megépült a strand.
A fürdő népszerűségét fokozta az a tény, mely szerint hivatalosan nem volt gyógyfürdőnek deklarálva, de tapasztalat, szájhagyomány alapján mindinkább elterjedt kénes hévvizének áldásos hatása. Igen sok ember nyerte vissza általa egészségét, akiket még a világhírű pöstyényi fürdő sem volt képes meggyógyítani.
Az ötvenes években a fürdőt havonta mintegy 50-60 beutalt beteg kereste fel.
Mindezek ellenére a vízvezeték kiépülése, a lakások fürdőszobával való ellátásának elterjedése révén a szerencsi fürdő a hatvanas évektől kezdve egyre veszített jelentőségéből, végül a leromló, pusztuló épületet a '70-es években bezárták.
A város közepén álló, történelmi éveket megélt fürdő épületének megmentése, felújítása, hasznosítása épp időben, az utolsó órákban kezdődött meg. 2007-ben megújult és környezetében is megszépült a szerencsi községi fürdő.
Az európai uniós és hazai pályázati támogatással megvalósuló nagyszabású beruházás 2006 tavaszán elkezdett munkálataival 2007 őszére végzett a kivitelező. A régi pompájában díszelgő, 110 éves épület fürdő és wellnessházként szolgálja a város lakosságát és a településre érkező turistákat.
